2019. március 25., hétfő

Kreatív foglakozás

     Március 23-án szombaton falunkban Panyidarócban (Szlovákia, Losonci járás) kreatív foglakozást tartottam. Régóta dédelgett álom volt ez. Többen is megkerestek  már az igénnyel, hogy nálunk is legyen valami ilyesmi, és tanítsam meg őket a decoupage rejtelmeire. Na nem mintha én olyan profi lennék, attól még nagyon messze vagyok, de igyekeztem átadni tudásomat az érdeklődőknek. 
    Nagyon szép alkotások születtek. Nem voltunk sokan, rajtam kívül 11 alkotó, köztük három (a) kislány - Berni és két barátnője. Egy fantasztikusan jó hangulatú délután sikeredett. Nem kis örömömre lesz folytatás is májusban. Remélem akkor a faluból is többen részt vesznek. Most, férjem szavaival élve, eléggé családiasra sikeredett. Pedig azért csináltam a foglalkozást, hogy kicsit felélesszem a falu lakosait, legyen egy kis közösségi élet. De nem adom fel! 
    Megmutattam a szépségeket az FB-n, hátha más is kedvet kap. 
    Mutatok pár képet itt is, ezek egyike sem az én alkotásom, egy két ecsetvonást kivéve :-)










A pávásra még kerül kétfázisú repesztőlakk, de az unokahugomnak el kellett mennie. 




Ezeket a táblácskákat a lányok csinálták, a pávás a Bernikeé.
És még két kép az alkotás folyamatáról és az alkotókról, igaz már hárman hiányoznak róla. Legközelebb rögtön az elején fotózok :-)



    Jó kis nap volt, elfárasztott, de fel is töltött. 
    Sok a munkám, otthon is dolgozok "második műszakban", így a hímzéshez nem jutok hozzá. Sóvárogva nézegetem az aktuális hímzésemet, ami a szem előtt van állandóan, amit nem mellesleg áprílis közepéig be kellene fejeznem, de nem jutok hozzá. A számítógép kicsinálja szemem, így ha nem ülök a gép előtt, akkor inkább pihentetem.
    Most ennyi, remélem legközelebb már saját munkával jelentkezek.

Szép tavaszi napokat kívánok Nektek, sok-sok kézimunkával 



2019. január 30., szerda

Bebikém készítette :-)

    Pár hónappal ezelőtt, mikor már foglalkoztatott a gondolat, hogy újra elkezdem írni a blogot, megváltoztattam a blog nevét. Az okok - nem csak keresztszemes hímzéssel foglakozom, sok más technikát is kipróbáltam, néhányat már eddig is mutattam, és még van a tarsolyomban. Néha olyan érzésem van, hogy mindent ki szeretnék próbálni, örökké motoszkál valami a fejemben. És ez a baj, hogy a fejemben minden nagyon sokáig motoszkál :-) sok időbe telik, míg végre belevágok valamibe. Nekem legösztönzőbb a határidő. Ha valamit határidőre kell elkészítenem, könnyebben belefogok mindenbe, gyorsabban haladok, és szerencsére nem is sokat rontok. A munkámban is így vagyok ezzel, ha le kell adni egy tervet, vágom, mint a répát :-)))))))) Addig képes vagyok elmotyogni az időt, pl. blogírással :-) vagy inspiráció gyűjtéssel, tervezgetéssel.
    De elkalandoztam, mint mindig. Szóval a másik ok a névváltoztatásra, hogy a kicsilány is elég sokat kézműveskedik mostanában, és mivel büszke anyuka vagyok :-) szeretném az ő alkotásait is megmutatni. Ezért lett a blog neve - Rozy és Bebi kreatív világa.
    Ebben a bejegyzésben Bebi alkotásait mutatom meg.

    A salgótarjáni Kreatív ötletek boltjában dolgozik (többek közt) egy csuda ügyes csajszi a Bistei Viki. Az FB-n van minden héten 4x élő adás, ahol különböző kreatív technikákat, alapanyagokat mutat be. Vagy a You tubon a Kreatív percek, ami a salgótarjáni TV adásán látható kéthetente. Abban is Viki "csacsog", ahogy szokták írni. Nagyon ügyes, és nagyon jó hangulatú adások, nagyon jó társaság jött össze a Kreatív Kávézó, szintén FB csopot.




    


   Na szóval, december 15-én volt egy workshop itt nálunk Szlovákiában, ahol ezt a télitájas, havas gömböt készítettük el.
   Mindketten, de én elajándékoztam, még mielőtt lefényképeztük volna. 

Oxfordkék színűre festettük az alapot, a falu képe szalvéta, az lett ráragasztva, került rá még hópaszta is, papír házikók, üvegmosó :-) fenyőfák. Ledes fénysor világítja meg, a Bebié melegfényű, az enyémben hidegfényű van.

És ez a végeredmény :-)
Sokszor akkor jön meg a kedve a kreatívkodáshoz, mikor engem meglát. Ez a kis dobozka is akkor készült, amikor én a két virágos dobozt készítettem.
Be kell vallanom, hogy az övé hamarabb készen lett, nem kombinálta túl a dolgokat, nem agyalt rajta napokat :-) mint az anyukája.
Egyfázisú repesztés, decoupage, festés. A lakkozás már az én dolgom.







    És végezetül két alkotás, amit együtt készítettünk. Sokat szoktunk vitatkozni közben, az egyik workshopon már szét akartak ültetni minket :-). Sajnos én nagyon irányítani szeretném őt, azt akarom, hogy tökéletes legyen az alkotás. Neki megvan a saját elképzelése, ami nem mindig egyezik az enyémmel. Le kell küzdenem ezt az irányítási kényszert.


Téli lámpás, szülinapra készült. Vettem egy fehér, fa lámpást, azt téliesítettük, díszítettük fel. Hópaszta, fa hópelyhek, "fagyos" díszek, bogyók, gömbök, fenyőágak és három led mécses.

    Az unokatestvérem nősült 2017 nyarán, nekik készítettük Bebivel ezt a pénzátadó képecskét.
   Szintén egy élőadásban készítette Viki, Salgótarjánban a boltban vettük a hozzávalókat. 
Decoupage, strasszok, kontúrozó, csillámpor festés, szívecskés szalag és természetesen fa képkeret.
    Ráadásul a menyasszonynak ilyen "bogara" van, csak fekete.

Megint hosszúra sikerült. Ez van, ha évekig nem jelentkezek :-)

Köszönöm, hogy benéztél. Kívánok nyugodt hímzős, alkotós téli estéket.




2019. január 22., kedd

Decoupage

      És akkor induljunk el visszafele az időben :-)
Valamikor szeptember-október környékén készült két teás (vagy akár ékszeres, ki mire használja) doboz is. Két nagyon jó barátnőmnek, azonos mintával, kicsit már kivitelezésben.


 Decoupage, egyfázisú repesztés, stencilezés - 3D-s gessoval és akril festékkel, festés - pacsmagolás :-) és az ominózus transzfer, ami nekem nem nagyon sikerül.
A doboztető belsejére transzferáltam egy-egy szép idézetet, ami át is ment, csak a transzferoldat leszedte pár helyen a festéket, még a lakkon keresztül is.
Na ezt még gyakorolni kell :-)





Használtam még egy kis bronz antikoló pasztát is.

És ez a másik.
Ezen kék a stencilezett virág, a másikon barna - ezen a képen látni mindkettőt.











Ebből a műfajból készült még két szerencséthozó lóhere is.


 A nagyobbik keresztfiamnak és barátnőjének készült, hogy segítsen nekik az egyetemi vizsgákon :-)
Az ötlet a komasszonyomé a szalvétát is ő találta, én csak formába öntöttem az elképzelését.
Hát mit mondjak, nem volt egyszerű erre formára decoupage-olni a szalvétát, de másodszori nekifutásra sikerült.


Van rá stencilezve Heavy body géllel egy inda minta, de olyan vékony volt a stencil, hogy ez csak fényben, megdöntve látszik. Talán egy kicsit a felső levélen megcsillan :-)
Kaptak egy-egy "élő" katicabogarat is.











Mára ennyi, a következő bejegyzéshez fotóznom kell, úgyhogy nem tudom mikor írok legközelebb.


Köszönöm, hogy itt voltál. Remélem tetszett, amit láttál, és újból ellátogatsz hozzám, ha csak így virtuálisan is.
Szép téli, kézimunkázós estéket kívánok Nektek !


2019. január 17., csütörtök

13 szépség

     És akkor mutatom az urolsó általam készített ajándékot, amit unokahugom és újdonsült férje kapott. Régen terveztem ezt kihímezni, és a sok kontúr ellenére szerettem is. Nem utoljára készült ez sem.
     A szokásos perlicska vászonra készítettem, Anchor fonalakkal, nem mind a megadott szín. A vásznat fekete teával festettem, márványosabbra szerettem volna, de nincs nagy tapasztalatom, így nem teljesen úgy sikerült, ahogy elterveztem. 

A dátumból látni, hogy sajnos hiába kezdek valamit időben (ez sem mindig igaz :-) , valahogy mindig kifutok az időből.
A hímzések körbevágva, amúgy ettől féltem a legjobban, és talán ezért is nincs befejezve sok-sok hímzésem. Féltem ha elrontom, rosszul vágom, hogy fogom tudni javítani. Beszereztem ilyen guruló vágó alkalmatosságot és patchwork vonalzót is, amik nagyon bejöttek nekem. Sokkal egyszerűbb, pontosabb a vágás, és gyorsabb is.
Szétraktam a képeket és lefotóztam, hogy ne keverjem össze a sorrendet.

A következő fáziskép - a dátum már 24-ét jelez, de csak mert éjfélkor átugrott, ez még javában éjszaka. Ebben a fázisban maradt 24.-én estig.
A zöld az unokahugom kedvenc színe, igazából mintás anyagot szerettem volna, de olyat, ami nem nyomja el a képeket. Nem kaptam a városban, ez pedig megtetszett és egy elég jó tartású, keményebb, vastagabb anyag, és mivel faliképnek készült, emmellett döntöttem.
A fenti kép jobban visszaadja a színét.

Ez lett a (majdnem) végeredmény. Majdnem, mert időközben a gépem felmondta a szolgálatot, tönkrement az ékszíj (31 év után nem csoda), a másik gépemmel jutottam el idáig. Az egy név nélküli gép, ajándék volt az overlock mellé a boltban, így nem sokat lehet tőle várni. Olyan hangos volt és nem is vagyok hozzászokva, így inkább a speppelést elhagytam egyenlőre. Majd a másik géppel, ha hazakerül.







     Végül 25.én hajnalban lett "kész", de mivel aznap jöttek ebédre, így nem késtem vele. Még befejezésre vár. A virágokat egy másik, sokkal vékonyabb anyagból vágtam ki, alávasaltam, körbevarrtam és ezután lettek rávarrva. A fejemben van egy elképzelés a steppelésről, de hogy meg tudom-e valósítani, nem biztos. Soha nem steppeltem még, max a hímzést varrtam körbe a párnán és a terítőn is.
     Ezek voltak az utolsó munkáim. De van még mit mutatnom :-) Így megéri benézni máskor is ;-)

Köszönöm, hogy itt voltál, remélem tetszett, amit láttál :-)
Egyre melegedő, napsütéses napokat kívánok !

2019. január 14., hétfő

2019 és a nagy kérdés - "Visszatérek idén a blogíráshoz?"

      Igen, ez nagy kérdés. Annyiszor átgondoltam már ezt a dolgot. Szerettem írni a blogot, de az utóbbi pár évben (2016-2018) annyi minden kavargott bennem, annyira összekuszálódott minden, hogy ezt hanyagoltam. 2017 januárjában már elkezdtem egy bejegyzést, de nem lett befejezve, és töröltem is azt a pár mondatot. Így most nem is kerülgetem sokáig, de belevágok, Hátha sz idén ...
     Kezdem a végéről, és majd fokozatosan pótolok, mutatok mindent. Legalább is, amit fontosnak itélek és eszembe jut.
     Pedig időmhöz mérten 2018-ban sokat kézműveskedtem, és nemcsak hímzéssel készültek alkotások. Van köztük decoupage, festés, repesztés, mixed media, paverpol és természetesen a hímzés se maradhatott ki, majd év végén belekóstoltam a patchworkbe is. É ami még fontosabb, húzom magammal a kicsilányomat is, aki közben 11 éves lett, és egyre ügyesebb, a rajzolásban pedig sokkal ügyesebb, mint én. Ennyit kezdésnek.
     Akkor jöjjenek a 2018 Karácsonyára készített ajándékaim. Már szeptemberben elkezdtem készülődni.

Ez egy csoportkép -:) egy hiányzóval
És akkor sorban:
A legfiatalabb unokahugomnak (17 éves) készült. Az FB-n láttam meg a képet, kerestem hozzá a neten mintát. Saját keretezés, másképpen csináltam, mint eddig, nem is lett tökéletes. Ráadásul kicsit ferdén sikerült kivágnom a paszpartut is.

Ezt a két párnát sógornőm kapta. Renato Parolin minta a kedvenc bordó színnel.
A vászon a szlovák perlicska/gyöngyvászon bézs színben (a képen sokkal világosabb a vászon) az Anchor 70-es fonalával.
Nagyon jó tartású anyagot sikerült vennem hozzá (még tavalyelőtt) és végre bele mertem vágni a párna varrásába is. 
15 éves koromtól varrok, de volt egy nagyobb kihagyásom és nehéz volt belekezdeni. Talán ezért van ennyi kész hímzésem, ami nincs végleges formába öntve :-) Hátulról nem fotózta Berni, igen ő, mert a karácsonyi hajrában nekem nem volt időm, így őt kértem meg.

Ez a madaras, ami már 2017-ben elkészült, de nem lett meg a párja, így pihent egy évig a fiókban.















Ez pedig a mókusos. Van még harmadik is, a lepkés. Az idén talán ő is sorra kerül.
A minta szélén van még egy keret szív alakban, de azt én elhagytam, nekem jobban tetszik nélküle.
Szerintem mindhárom ki lesz még hímezve, mert szeretném magamnak is elkészíteni. (Majd az új ülőgarnitúrára)






Ez a másik sógornőmé lett.
Szintén Parolin minta, fehér perlicskára Anchor 47 (hajól emlékszem).
Ebben már van egy kis patchwork is, igaz még csak az alapok. 
A neten láttam egy nagyon jó videót a ferdepántos szegésről azt alkalmaztam, igaz "egyenespánt" volt, mert elszámoltam magam az anyaggal, de így is egész jó lett, az egyenes anyagon azzal is lehetett szegni.
Először vatelin közbélést is akartam bele tenni, de végül csak merevítőt vasaltam rá. Így jobb lett, és könnyebben tudtam steppelni.
Nincs tapasztalatom ezzel egyáltalán, rengeteget kell még tanulnom, de egyre jobban érdekel.
Találtam a neten egy videó sorozatot Lisa Decor néven egy cseh hölgy videói. Nagyon jók, és nem kell tudni a nyelvet, amúgy patchwork vonalzókat is árul többek közt.
Ezt szeretném legközelebb kipróbálni, valamikor a jövőben, a sok tervem közt.  







Anyósomnak készült két doboz - egyfázisú repesztés, decopague, festés, stencilezés és transzfer, ami nem sikerült, ezért átfestettem a betűket. Szerintem a lézernyomtatóm gyengén nyomtat, így nincs minek áttranszferálódnia.

Ez a teás doboz, egy kis "ablakkal" a toskániai vagy  
a  provanszi levendulaültetvényre.









Az oldalára kapott még 3D-s stencilt, majd kék, lila akrillal pacsmagoltam és bronz antikoló pasztával fejeztem be a dobozt - az éleken és a 3D stencilen.







Ez pedig a papírzsep tartó, ugyanazokkal 
a technikákkal.













Ezen is van egy ablak vagy inkább boltíves nyílás :-)
Itt félig repesztettem az oldalát, majd elválasztóként akrillal stencileztem.








Ennyi volt mára. Még egy ajándékkal adós vagyok, azt legközelebb mutatom. remélem nem jövőre :-) (vicceltem)

Régen írtam, így ha véletlenül idetévedtél, köszönöm, hogy itt voltál és elolvastál.
Szép napot



2016. május 10., kedd

2016/12 Words SAL 6.rész

Elkészültem a SAL 6. részével is. Nem tudok jó képet csinálni, csak este van rá időm, lámpafénynél. A fényképezőgép sem valami nagy szám. Ez a kép kint készült a balkonon, már ment le a nap, nagyon nem jók a színek, olyan fakó. Eredetiben sokkal szebb, nagyon tetszik és már most sajnálom, hogy csak 2 rész van hátra. 


Ezen a képen látszik az én "hímzőkeretem". Nem keret, csak egy sima ... na most bajban vagyok, mert nem tudom hogyan hívják ezt a valamit. Ilyenhez fogatom hozzá a papírt is, mikor bemérünk egy épületet. Ez egy kemény felület, lehet rajta rajzolni. Na és hímezni is :-) ha csak simán a kezemben fogom a vásznat, úgy már nem megy. Kereten nem szeretek, azt ritkán használom, azon alulról-felülről kell szurkálni, leginkább csak kontúrozáshoz.
Ezen a valamin jó. Felcsíptetem, a bal kezemmel megfeszítem, pont annyira, hogy simán csak felülről szúrva tudok hímezni. Nekem bevált ez a módszer.


Most jöhet a május, majd a Parolin minta. Annyi terv kavarog a fejemben. Nem csak hímzés. Csak egy kicsit több időm lenne. Vagy kevesebbet kellene gondolkodnom, tervezgetnem. Jaj nekem olyan sokáig tart míg belefogok valamibe, napokig, hetekig érlelgetem magamban. És a varrás ... elővettem megint a gépet, leszűkítettem a fiam nadrágját, megvarrtam a szakadt melegítőjét és annyi. El kellett tennem, mert vendégeink voltak. De előtte már egy hete itt állt az asztalon. Lehetne kicsit hosszabb a nap, mondjuk 30 óra. Pedig van hogy csak 4-5 órát alszok.
 Na befejezem az írást, hímzek még egy kicsit, max. éjfélig. Aztán reggel hatkor ébresztő, tízórai csinálás, családébresztgetés, rohanás a suliba, majd számítógép bámulás egészen délután négyig, utána haza és jöhet a második műszak. Kellene egy kis pihenő, de addig még várni kell, leghamarabb augusztusban mehetünk valahova.


Addig is marad kikapcsolódásnak a hímzés.
Szép napot minden látogatómnak :-)

2016. április 26., kedd

2016/11 SAL + MUK

Elkészültem a Words SAL 2016 5. részével, igaz már a hétvégén, de csak most jutottam hozzá a fényképezéshez. Várom a 6.-at, és már nem is kell sokat várnom, hiszen szombaton megkapom :-) Igaz nem fogok hímezni, mert sok a program a hétvégére. A szombat még kérdéses, de vasárnap az építész kollégákkal gulyásparty lesz, megünnepeljük a munka ünnepét, anyák napját, amit Szlovákiában május első vasárnapján tartanak és a szerelemesek napját, amit pedig Csehországban tartanak (valamikor egy ország voltunk, én még megéltem). Remélem jó idő lesz, most rajtunk van a sor a főzésben. Megint elkalandoztam, mutatom a SAL-t.
 
 
Na még mindig nem tudok fotózni, és az itthoni gépen még a fényképet sem tudom alakítani :-( nézzétek el nekem.
 
A másik hímzés, amit szeretnék nektek megmutatni, az egy nagyon régi, 2 éves elmaradásom. Anno 2014-ben csatlakoztam Palkó SAL-jához. Kb. a fele volt készen, amikoris elővettem. Tegnap (késő)este lettem vele készen. Nem volt egyszerű hímezni. A minta tetszik, azzal nincs is semmi baj. DE én nagyokos piros vásznat választottam, ami ráadásul még nem is olyan kemény, mint a fehér rokona (perlicska). Szorosan hímzek, nagyon csúnya volt, nagyon kellett figyelnem. Talán ezért is lett eltéve, vagy valami másért? Már nem tudom. De elővettem, tartva magam az év eleji fogadalmamhoz, hogy csak akkor kezdhetek új hímzésbe, ha egy MUK-ot befejeztem. Már egy párszor megszegtem a fogadalmamat, DE most itt van ez a szépséges minta. 
 
 
 
Táska lesz belőle, mikor?????? a színek már megvannak, Bebi ötlete volt, ma már az alakját is tervezgettem. Majd, ha este lefekszek, gondolkodom rajta. Elő kellene vennem  a varrógépet.
 
Már kiválasztottam a következő mintát, Renato Parolin lesz. De úgy döntöttem, nem egy, de 2 vagy 3 új mintát hímzek ki, mert ez a MUK nagy munka volt. Megjutalmazom magam :-) Tervem az van bőségesen, mint minden kézimunkázónak.
Létezik egy blog Losonci Anziksz, egy barátnőm írja. Minden hónapban van egy játék, mellesleg az áprílisit én nyertem :-) ide ajánlottam fel egy hímzésemet, ami még nincs. De csak a júniusi játékba, hogy mindenképpen győzzem.
 
Végezetül kaja. Bebi így szolgálta fel nekem a palacsintát - házi baracklekvárral töltve, tejszínhabbal és csokival. Díszítésnek kaptam még két fél diót :-)
 
 
Köszönöm, hogy benéztél, kissé melegebb időt kívánok nektek, mint ez a mai!